• Nyomtatás

Segítség, kevés a pénzem

Ha több pénzt költünk havonta, mint amennyit keresünk, az azt jelenti, hogy negatív a cash-flow-k az adott hónapban. Ha ez néha-néha fordul elő az év folyamán, akkor egy kis odafigyeléssel ezen viszonylag könnyen segíthetünk.


Ha már egész évre jellemző, hogy nagyobb a kiadásunk, mint a bevételünk, akkor már alaposan át kell gondolnunk pénzügyeinket.
A kiadásaink látszólag függetlenek tőlünk, lakni kell, a lakás hitelt, bérleti díjat, a rezsit ki kell fizetni, enni kell, nem járhatunk rongyokban, ruházkodni kell, autó nélkül nem jutunk el sehová, közlekedni kell, ha már sokat dolgozunk, fel kell töltődnünk, szórakozni, kikapcsolódni kell, stb. Ha „mindent kell”, akkor hol lehet megtakarítani, melyek a felesleges kiadásaink? Észrevehetjük, hogy kiadásaink szubjektívek, ránk és családunkra jellemzőek.
Ki mit látott otthon, mit tanult a szüleitől, esetleg az iskolában, mire sarkallják őt a külső körülmények.
Ha jól mennek a dolgok, finanszírozni tudjuk családunk kiadásait, megtakarítással biztosítjuk a jövőnket, és számunkra megfelelő, esetleg jobb életszínvonalon élünk. Ha folyamatosan külső segítségre szorulunk pénzügyileg, elmaradunk a közüzemi számlák fizetésével, kölcsönöket kell felvennünk, hó végén nélkülözünk, akkor felül kell vizsgálni kiadásainkat. A bevételek növelése hosszú távú feladat, amit következetes kitartó munkával meg lehet oldani, de a gyors egyensúlyteremtést a kiadások mérséklésével lehet elérni.
Nézzük, át mire költünk általában:
Élelmiszerek, lakhatási költségek, közlekedés, ruházkodás, egészségügyi ellátás, hiteltörlesztés, közüzemi díjak, biztosítási díjak, művelődés, kommunikáció, szórakozás, sport stb.
Az étkezési kiadásaink a legalapvetőbb, egész életünket végig kísérő költségek.
A célt, hogy testünket energiával, ásványi anyagokkal, vitaminokkal, vízzel lássuk el, sokféle módon megvalósíthatjuk. Ehetünk hideget, főzhetünk meleg ételt, étkezhetünk vendéglőben, munkahelyi étteremben, házhoz szállíttathatjuk az ételeket stb.
Szerintem valamennyi táplálkozásformának meg van a maga szerepe és helye az életmódunkban, és a helyzettől, a ráfordított időtől, anyagi lehetőségektől függően érdemes mindegyikkel élni. Az élelmiszer vásárlási szokásainkat is megéri egy kicsit felülvizsgálni, mert ezen a területen sok pénzt takaríthatunk meg egy kis odafigyeléssel anélkül, hogy jelentősen változtatnánk meg szokásainkat.
Elöljáróban néhány jó tanács.
Mielőtt vásárolni megyünk, gondoljuk át, mit is akarunk (kell) venni és főleg, hogy miből mennyit.
Az egyik legfontosabb tapasztalatom, hogy amikor éhesen vásárolunk, sokkal több mindent és nagyobb mennyiséget veszünk, mint amire szükségünk van. Jó esetben unásig ehetjük ugyanazt az ételt, rosszabb esetben kidobjuk.
Ha főzéshez vásárolunk, érdemes összeírni a menüsorhoz tartozó alapanyagokat és mennyiségeket. Akik rendszeresen főznek, már jól tudják, hogy milyen nyersanyagból általában mennyi kell egy főre, a szokásos családi létszámra, de a gyakorlatlanabbaknak érdemes egy- egy étel anyaghányadát a szakácskönyvből már vásárlás előtt megnézni, hogy a megfelelő mennyiséget vegyék. Természetesen egy olyan háztartás vezetés esetén, ahol rendszeres a főzés és van helyünk a szakszerű tárolásra, néhány gyakran használt alapanyagból érdemes készletezni, és a nagyobb mennyiségeket akció és leárazások esetén megvásárolni. Ilyenkor is vigyázzunk a lejárati és eltarthatósági időkre, és csak annyit vásároljunk, amennyi biztosan elfogy, mielőtt megromlana, vagy veszítene élvezeti értékéből (sokszor a közvetlenül a lejárat előtt árusítják ki a termékeket, nagy kedvezménnyel).
Ugyanannak az élelmiszernek jelentősen eltérő árai lehetnek a különböző üzletekben, illetve az egyes márkák árai is jelentősen eltérhetnek.

Akinek van ideje, átnézheti a minden postaládába bedobott szóróanyagokat, összehasonlíthatja az árakat, és ez alapján választhatja ki a vásárlás helyszínét. Ilyenkor is vigyázni kell, mert általánosan elfogadott módszer az áruház láncokban, hogy egy-egy terméket jelentős árengedménnyel árulnak, ezzel becsábítva a vevőket. Ilyenkor megfontolandó, hogy az esetleg messzebb lévő, netán csak autóval megközelíthető áruházba érdemes-e elmenni azért az akciós termékért, miközben ennek egyéb kiadási vonzata (benzin, idő) van. Vannak élelmiszerek melyeknek használati értéke, beltartalma szinte azonos, de a márkától csomagolástól függően áruk jelentősen eltér. Általában a nagyobb kiszerelések olcsóbbak, de érdemes átszámítani az árat kilóra, literre és úgy összehasonlítani. Vigyázzunk, hiába veszünk olcsón sokat, ha a maradékot kidobjuk, mert ilyenkor az elfogyasztott mennyiségre vetített ár magas.
Néhány alapvető élelmiszernél megnéztem az ár és minőségi különbségeket, és úgy vélem, sok pénzt megtakaríthatunk, ha az olcsóbb, a céljainknak azért még megfelelő terméket veszünk.

 

Tíz dekagrammos teavajat vásárolhatunk például 189 Ft/db ártól 292 Ft/db árig. 103 Ft különbség darabonként! Megnéztem, mit takarhat minőségben az árkülönbség.
Szerintem nyugodtan vehetjük az olcsóbbat, de felmerül esetleg a még olcsóbb margarin vásárlása is. Természetesen az ízlések különbözőek, és évtizedek óta vitatkoznak a hozzáértők,



hogy a vaj vagy a margarin az egészségesebb.
Búzalisztet kilogrammonként 125 Ft-tól 464 Ft-ig vehetünk, szerintem a BL 55-ös jelzésű liszt alkalmas rántásnak, galuskának, vegyük az olcsóbbat.
A lisztekről és felhasználásukról nagyon jó írást találtok itt:

Megnéztem még a tejek közötti árkülönbségeket is. Egy liter 2.8 %-s tej kapható
129 Ft-tól 269 Ft-ig. Íme, egy jó cikk a tejekről és a tejfogyasztással kapcsolatos hiedelmekről.

Jusson eszetekbe még egy fontos gondolat, nem csak az élelmiszer vásárlásnál, hanem minden esetben, amikor venni akartok valamit!
Azt a társadalmat, amelyben élünk, szokták fogyasztói társadalomnak is hívni, a kapitalizmus motorja a fogyasztás. Mi vagyunk a fogyasztók. Az iskolákban, közép és felsőfokú intézményekben az egész világon milliókat képeznek ki arra, hogy kell eladni!
Minket, vásárlókat ezerféleképpen vesznek rá, hogy kiadjuk pénzünket, melynek megkeresésére az időnkből, ami minden ember számára szűkös és véges, sokat áldoztunk. Legjobb, ha vásárlás, fogyasztás során gyakran feltesszük magunknak a kérdést, igazán szükségem van erre?

 

Gayerhosz István
családi közgazdász